Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet

A 1989-ben megalakított, 6915,5 hektáros tájvédelmi körzet, a Cserhát geológiailag és geomorfológiailag értékes keleti részén helyezkedik el. A Cserhátnak ez a része úgy tárul elénk, mint a földtörténet nagy képeskönyve, felidézve azokat a gigantikus erőket és folyamatokat, amelyek évmilliók során alakították, formálták a hegység képét.

A feltárt geológiai szelvények a földkéreg kialakulásának és az őséletnek számos emlékét őrzik. A hegységben járva a geológus szinte ámulatba esik az egykori vulkanizmus által létrehozott kőzetek, formák érdekes és szebbnél szebb megjelenéseitől. A vulkanizmust követő tengerelöntés mészkövet, homokot, agyagokat és egyéb üledékeket hagyott hátra, amelyek életnyomokban gazdagok és a földtörténeti múlt élővilágáról nyújtanak hasznos információkat.

A terület nagy részét, a hosszan kanyargó gerinceket és meredek hegyoldalakat, erdő borítja. A hűvös völgyoldalakban bükköt, a meleg oldalakon tölgyeseket, a száraz sziklás gerinceken bokorerdőket, míg a patakok mentén égereseket találunk. A régi erdőgazdálkodás és a mészégetés egyes területeken, az értékes erdőket teljesen kiirtotta és felújítás helyett, helyükön legelőket alakított ki. E legelők egyik védett növénye, a szép sárga virágú tavaszi hérics, amelyet méreganyag tartalma miatt nem bánt a legelő "jószág". A botanikai ritkaságok többsége azonban a háborítatlan élőhelyeken, a zavartalan gyepekben, a kiugró sziklákon és fatermelésre alkalmatlan erdőkben található.

A tájvédelmi körzet élővilága hasonló a közeli Mátráéhoz. Az erdőterületek nagyvadjai mellett otthonra lelnek itt a ritka védett emlősök, hüllők, kétéltűek és a madarak is, nem beszélve a gerinctelenek népes csapatáról.

Ha a turista elindul, hogy egy magaslatról gyönyörködhessen a szomszédos Mátra vonulatában, menetközben nemcsak a táj szépségeivel, hanem egy jól tervezett útvonal esetén, megismerkedhet a terület jelenével és történelmi múltjával is.