Másutt olvastuk: Zsongás helyett szenvedés - Tavaszi fáradtság: mi okozza, hogyan győzhető le?

A szokásosnál is ingerlékenyebbek vagyunk, rosszul alszunk, fáj a fejünk, hasi panaszoktól szenvedünk, rossz a közérzetünk - valamennyi tünet a tavaszi fáradtság jele lehet. Utánajártunk, mi váltja ki a hiányállapotot, s hogyan védekezhetünk ellene.

Pár nappal ezelőtt még havazott, ma már ragyog a nap, s egyre feljebb kúszik a hőmérő higanyszála. Ám a hirtelen hőmérséklet-emelkedés, illetve ingadozás, a frontváltozások megterhelik szervezetünket, a magas és alacsony légnyomás váltakozását tudatosan nem érzékeljük, de idegrendszerünk minden apró nyomásváltozásra reagál. Áldásos hatása is van a napsütésnek, hatására szervezetünk több boldogsághormont, azaz endorfint termel, gyorsul a szívverés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, tettre késznek, energikusnak érezzük magunkat. „Ha a változás túl gyors, szervezetünknek nincs ideje alkalmazkodni, túl hevesen reagál; így alakulnak ki a hirtelen hangulatváltozások, fejfájás, súlyosabb esetben keringési zavarok, alvásproblémák, nem ritkán depresszió is” – mondta el a hvg.hu-nak Kollár József pszichológus.

A szakember szerint kimerülve vágunk neki a tavasznak, ha télen nem figyeltünk oda a szervezetünk igényeire. A hosszú éjszakák, a kevesebb a fény, a hideg miatt ugyanis nagyobb az alvásigényünk, ám ha erről a biológiai szükségletről nem vettünk tudomást az elmúlt hónapokban, ne csodálkozzunk, hogy reggel csak nagy erőfeszítések árán sikerül felkelnünk, a nap folyamán pedig az is hatalmas feladatnak bizonyul, hogy egyáltalán ébren maradjunk. A levertség, aluszékonyság, ingerlékenység tehát természetes reakció a szervezetünk részéről. A hideg hónapokban amellett, hogy hajlamosak vagyunk a helytelen táplálkozásra, több zsíros és cukrozott ételt fogyasztunk, a szervezetünk szép lassan feléli az előző nyáron felhalmozott energiakészleteket, vitamin- és ásványianyag-tartalékainkat. S ez nem csak a levertségben nyilvánulhat meg, a vitamin és nyomelem hiánytól szárazabb a bőrünk, gyakran fáj a fejünk, reggel kimerülten ébredünk, kevesebb munka után is fáradtnak, túlterheltnek érezzük magunkat. (A fáradtság tüneteinek enyhítésére először a salakanyagoktól kell megszabadulnunk.)

Szakemberek szerint a tavaszi fáradtság kialakulásáért a „hangulathormon” nagy mértékben felelős. Ilyenkor csökken a szerotoninszint - ez a hormon befolyásolja hangulatunkat és aktivitásunkat. Ha szervezetünkben csökken a szerotonin, borúsan látjuk a dolgokat és eluralkodhat rajtunk a félelem, a depresszió. A stressz és az idegeskedés tovább csökkenti a szervezet szerotoninszintjét.

A tavasszal változó, gyakran szeszélyes időjárást különösen a front-érzékenyek tűrik nehezen, a légnyomásváltozások megviselik az idegrendszert, a szív és érrendszert. Nem viselik jól a természet ébredését azok sem, akik vashiánytól szenvednek, illetve vérszegények. Márpedig minden második 15 és 45 év közötti nő szervezete vashiányos, ami elsősorban a mentruációs ciklusok miatt alakul ki. A különféle fogyókúrák is kimeríthetik a szervezet vastartalékait, s ha nem látjuk el kellő mennyiségű vassal szervezetünket, vérszegénység (anémia) léphet fel. Érdemes tehát évente legalább kétszer beiktatni egy-egy kúrát, amelynek során vaskészítményeket fogyasztunk.

Hogyan szedjük össze magunkat?

A tavaszi fáradtságra nincs gyógyszer, s valójában nincs is erre szükségünk, néhány tanácsot megfogadva természetes módon is megszüntethetők a tünetek. Kezdjük a legegyszerűbbel, a mozgással. Ahelyett, hogy meggyőznénk magunkat arról, hogy képtelenek vagyunk nagyobb erőkifejtésre, kezdjünk el mozogni, tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn. Keljünk fel korán - ám figyeljünk arra, hogy napi 7-8 órát aludjunk, az igénybe vett idegrendszer ennyi idő alatt képes regenerálódni -, s ha már úgyis felkeltünk, kocogjunk, ússzunk, sétáljunk vagy tornázzunk otthon nyitott ablaknál. Az sem baj, ha úgy érezzük, a szokásosnál több pihenésre van szükségünk, csak az a fontos, hogy eltaláljuk a lustálkodás és a mozgás megfelelő arányát.

Mivel a tavasz a megújulás időszaka is, nem maradhat ki a szervezet méregtelenítése sem. (Nem véletlen, hogy a legtöbb vallás böjtöt ír elő ebben az időszakban. Az igazi böjt több napig tart, a merészebbek hét-tíz napos léböjtkúrát is beiktathatnak: préselt gyümölcsöt és zöldséglevet ajánlott fogyasztani. Akik nem merik a radikális böjtölést bevállalni, azoknak átmenetileg vegetáriánus étkezés ajánlott.) A salaktalanítást kezdjük azzal, hogy a megszokott, állati zsiradékban bővelkedő ételeket pótoljuk omega-3 zsírsavakban gazdag, hidegen sajtolt növényi olajokkal, halakkal, magvakkal.

Száműzzük étrendünkből a cukrozott italokat, a fehérlisztből készült pékárukat, ehelyett fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket; ez jótékonyan hat a vércukorszintünkre is. Fogyasszunk naponta többször C-vitaminban gazdag gyümölcsöket, illetve zöldségeket, részesítsük előnyben a főzelékeket, illetve a tejtermékeket. A vitaminhiányt pótolhatjuk tablettákkal is: a B6- és B12-vitamin, a sejtek öregedését, korai elfáradását megelőző E-vitamin, a betegségek leküzdését segítő C-vitamin, az ásványok közül pedig a réz, jód, vas és magnézium a legfontosabb. Gondoskodjunk róla, hogy ezek ne hiányozzanak a szervezetünkből.

A változatos, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag természetes táplálkozás, és a sok folyadékbevitel mellett fontos a frissítő gyógyteák (zöldtea, ginzeng-, csalán-, csipkebogyó-, citromfű tea) fogyasztása, a sok relaxáció és a meditáció. Sokat segít a szauna és a masszázs, valamint a rendszeres frissítő fürdő vagy váltott zuhany is. Mivel a belső elválasztású mirigyeknek a hormonok termeléséhez fehérjére van szükségük, a fehérje könnyebb hasznosítása végett a főétkezések előtt igyunk vízzel hígított citromlevet vagy almaecetet.