Hogyan szülünk a 21. században?

Háton fekve, rövidpórázon az oxitocinos infúzió, huszonórás vajúdás közben mégiscsak császár… ez már a múlt. Ma már számtalan ősi, természetes, bababarát, mamakímélő technikát és módszert találhatsz, amivel elviselhetőbb lesz a fájdalmad, és valódi részese lehetsz saját kisbabád születésének!

Nem ígéri senki, hogy nem fog fájni. Viszont az érzésed értelmet nyer, megtanulhatod, hogy kezeld, hogy használhatod fel a fájdalmat. Jól vagyunk kitalálva: rövidesen nem fogsz már arra emlékezni, mennyire fájt, hiszen a babádat ott tartod a kezedben. Légy aktív résztvevője életed egyik legszebb élményének!

Szülni nem csak kórházban lehet

Hatalmas vita folyik évek óta az otthonszülésről - amellett, hogy ritka esetekben valóban kockázatos -, azt a méltóságot, lehetőséget, amit az otthonszülés nyújt, egy kórház sem tudta eddig megadni a szülőknek. A szülésnek nem egyfajta orvosi procedúrának kellene lennie: életünk egyik legmeghatározóbb élménye, csodálatos, mással össze nem hasonlítható történés, amely végképp összekovácsolhatja a családot, maradandó kapcsot rejtve apa-anya-gyermek közé.
A legjobb megoldás talán az a születésház-modell lenne, ahol szükség esetén a műtő jelenléte nagyobb biztonságot jelenthetne a kisbabáknak és édesanyjuknak, mégis szinte otthoni körülmények között, meghitten, természetesen tud zajlani a szülés.

A magánkórházak szolgáltatása majdnem eléri a sokak által kívánt állapotot: családtagok körében, saját lakosztályban, biztonságos körülmények között szinte mindent elérhet és megkaphat a mama – sokszázezer forintért. Ma már nagyon sok közkórházban követik az európai trendet: nem választják el a babát az édesanyjuktól a szülést követően, szűk családi körben, békén hagyják őket, sőt a legtöbb helyen külön szobát is lehet kérni, ahol az édesapa is jelen lehet a kisbabával és az anyával.

Háton fekve szülni?

Hogy hogyan is terjedt el annak idején a háton-fekvéses variáció? Talán az orvosok így könnyebben hozzáfértek a szülő nőhöz és a babához, nem kellett hajolgatniuk. A másik elmélet szerint a következő történetre vezethető vissza: A Napkirály idején a felség nem feltétlen akart négykézlábra ereszkedni, hogy figyelemmel kísérje élete párja szülését. Márpedig látni akarta. Így hát az asszonynak kellett az ágyon, hanyatt fekve megoldani a dolgot…

Nem véletlen, hogy az ősi kultúrákban az asszonyok a legritkább esetben választják ezt a pozíciót. Az afrikai asszony négykézláb áll, kezével egy tuskón támaszkodik, s közben előre-hátra ringatja magát. A karibi nők a "szülőfához" mennek, és abba kapaszkodva hozzák világra gyermeküket. Az arab világban a vajúdó asszonyt körbetáncolják, arra biztatva, forgassa hasonlóan medencéjét, így segítsen a babának.
A legtöbb helyen tiszteletben tartják, hogy az anya ösztönösen megérzi, mi jó neki a vajúdás alatt. Persze ehhez az is kell, hogy alaposan fel legyenek készülve a szülők arra, mit lehet, mit nem, és milyen testhelyzetek mennyire segítik a baba megszületését. A térdelés, a guggolás, az oldalt fekvés mind lehetnek olyan testhelyzetek, amikor – főleg a hosszabban elhúzódó vajúdás esetén - az anya nem érzi annyira a fájdalmat.

A víz segít

Brit kutatók megerősítették a vízben szülés előnyeit hangsúlyozva, hogy a vajúdó anya vízbe merülése csökkenti a szülési fájdalmakat, a stresszt és a fájdalomcsillapítók alkalmazását. A méh aktivitását, a szülés haladását kedvezően befolyásolhatja a langyos víz: egyrészt lazít, és emiatt hatékonyan csillapítja a fájdalmat, másrészt a felhajtóerõ révén könnyíti nemcsak a testhelyzet fenntartását, de megváltoztatását is.

Vajúdási, szülési segédeszközök

A  bababarát kórházakban se szeri, se száma azoknak az eszközöknek, amit "megengednek" a kismamáknak szülési fájdalmuk enyhítésére. Ilyenek például a nagyméretű gumilabda, amire rá tud ülni a vajúdó anya, a szülőszék, amelyben könnyebben megy bizonyos esetekben a szülés, a bordásfal, ahol lehet egy kicsit nyújtózkodni, és sok helyen megtalálható a francia ágy is, ahová az apa is elfér és könnyebben tud segíteni a fájdalom csillapításában. Egyre több a lehetőség a vízben vajúdásra is (a nagyszámú elterjedés gátja valószínűleg a fertőzés-veszélytől rettegő és óvó kórházi mentalitás és az ÁNTSZ lehet).

Fájdalom és jógaszülés

A fájdalomcsillapítás, gátmetszés ma már rutinnak számít – sajnos – a kórházakban. Pedig egyik sem szükségszerű, és semmiképp sem természetes. Sem az anyának, sem a babának nem tesznek jót.

"Tapasztalat alapján azt vallom, hogy a fájdalom nem szükséges rossz, hanem természetes. És minél inkább sikerül így éreznünk a fájdalommal kapcsolatban a szülés ideje alatt, annál könnyebben tudunk utat engedni a babánknak az ő megszületéséhez is. A szülés elengedés is. Az elengedés gyakran fájdalmas. A szülés alatti fájdalomközeli testérzetek legalább annyira lelki természetűek, mint testiek.
Ezért a készülődés nagy része is lelki, nem csupán fizikai kell, hogy legyen, és nem csak abból áll, hogy mindenféle technikák elsajátításával végső soron mégis csak a fájdalmat elkerülni, legyőzni vagy kontrollálni akarjuk. Fontos lenne "megérkezni" egy olyan testi és lelki állapotba, ahonnan a fájdalmat, mint egy komolyabb szorongásra okot nem adó ismerőst üdvözölhessük, hogy használhassuk azt, amit kínál: meglepő módon a segítséget ahhoz, hogy babánk megszülethessen." - mondja a jógaszülésről Gáborjáni Réka.

Lehet így is: A csendes-gyengéd születés

„...Hogy lehetne kíméletesebbé tenni a csecsemő számára a születést? Vagy változzunk meg mi, akik fogadjuk őt? Égjen a szobában egyetlen gyertya lángja az 500 wattos izzók helyett. Ne kiabáljon senki: nyomjon, nyomjon, most! Beszélni csak egész halkan lehet. Ne vágjuk el azonnal a köldökzsinórt, hagyjuk még lüktetni, elég elvágni, ha már nem lüktet. Hadd kezdjen el a tüdejével lélegezni a baba úgy, hogy a szokott úton még érkezik hozzá az oxigén. Ne szakítsuk el az anyjától, fektessük őt az ő puha hasára. Majd gyöngéden fürösszük meg később.”

(F. Leboyer)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés